Megható búcsú….
Döbbenet és leírhatatlan fájdalom.
Ezek az érzések kavarognak most bennem.
Khezri Seddiq kollegám nincs többé közöttünk. 16 évet dolgoztunk együtt, és ezalatt semmiféle nézeteltérésünk nem volt egymással, tiszteltük és szerettük, segítettük egymást.
Seddiq Iránban született, Kuwaitban nőtt fel, majd Írországban érettségizett. A Pécsi Orvostudományi Egyetem angol programján végzett 1995-ben. Egyetemi évei alatt ismerkedett meg feleségével, Szilvivel, akivel boldog házasságban éltek, és 3 leánygyermekük született; Jázmin, Dária és Tamina.
Diplomaszerzés után a PTE gyermekklinikán kezdett dolgozni, majd gyermekgyógyászati, később gyermekradiológia szakvizsgát tett. Példaképe Dr. Méhes Károly volt, akinek fényképe a mai napig rendelője falán lóg. Ő volt az, aki külföldi állampolgárként felvette dolgozni, ezzel lehetővé tette, hogy Magyarországon maradhasson. Pályáját az E osztályon kezdte, Dr. Papp Mária szárnyi alatt, aki egész életében a mentora maradt. A rezidensi évek alatt több osztályon dolgozott és minden kollégával őszinte emberi és jó szakmai kapcsolatot ápolt. A klinikán töltött évek alatt szakmailag legmaghatározóbb éveit a radiológia osztályon töltötte, ahol akkor, egy nagyon szeretető közegben dolgozott. A munkán kívül mindig jutott idő beszélgetésre és ünneplésre is az orvoskollégákkal és a nővérekkel.
Ez után két évig Angliában dolgozott, először New Castleben, majd családjával Leedsbe költöztek, ahol a St. James Hospital radiológia osztályának főorvosa lett. A nyugati körülmények ellenére, a betegekkel való személyes kapcsolatok nagyon hiányoztak neki, ezért visszatért Magyarországra.
2008-ban praxist vett át Kozármislenyben, így együtt tudtuk biztosítani a város növekvő létszámú gyermekeinek ellátását. Neki a háziorvoslás azt jelentette, hogy láthatta felnőni a gyermekeket, akiket gyógyított, segíthetett a családoknak.
A praxis mellett a gyermekklinika Radiologiai osztályának munkájába is besegített.
Jó kolléga, jó orvos volt.
Mérhetetlenül szerette a családját, türelemmel segítette gyermekeit, adott nekik bölcs tanácsokat. Kegyetlen fintora a sorsnak, hogy legidősebb lánya most kapta meg az orvosi diplomáját, amit Ő már sajnos nem élhetett meg.
Egy orvos ment, egy orvos jött…Nem így kellett volna lennie.
Kimondhatatlanul intelligens, szellemes, jó humorú ember volt.
Imádtam amikor magyar közmondásokat mondott, amikor a férjemmel a magyar történelemről,vagy vallástörténetről beszélgettek.
Édesanyja éppen itt tartózkodott amikor a tragédia történt, még jó, hogy előtte megölelhette a fiát.
Drága Seddiq! Bennem az a kép marad meg rólad, amikor a nyugdíjas búcsúztatómon, kollégáink körében, jókat nevettünk, beszélgettünk.
Nagyon fogsz hiányozni nekem, az asszisztensnőknek, védőnőknek, gyermekeknek és szülőknek egyaránt.
Nyugodj békében, emlékedet megőrizzük!
Gajdos Vilma
